Ezüstarcú szarvcsőrű madár (ezüstös szarvascsőrű)
Bycanistes brevis vagy Ceratogymna brevis · Silvery-cheeked hornbill
Csoport: Erdei/odúlakó madarak
Természetvédelmi státusz: Nem fenyegetett (LC)
- Méret
- Nagytestű szarvcsőrűmadár-féle; csőre tetején jókora, üreges kinövés (sisak) található
- Táplálék
- Túlnyomórészt gyümölcsevő, alkalmanként rovarokat és kisebb gyíkokat is elejt
- Élettartam
- Fogságban jellemzően 20–30 év
- Elterjedés
- Kelet-Afrikától Dél-Afrikáig, Etiópiától kezdve
- Élőhely
- Örökzöld erdők
- Társas élet
- Élete végéig egy párban marad hímje/tojója, kisebb csoportokban is megfigyelhető
- Utódok
- A hím és a tojó közösen építik meg fészküket egy fa odvában, amelyet a külvilágtól szinte teljesen elfalaznak; mindketten részt vesznek az utódgondozásban
Érdekességek
- Csőrén ülő nagy, üreges sisakja nemcsak nagyobb tartást ad a csőrnek harc, fészeképítés és táplálékszerzés közben, hanem a madár hangjelzéseit is felerősíti.
- A tojó a fészeklakásra a fészeknyílást szinte teljesen befalazza sárral és ürülékkel, csak egy keskeny rést hagyva, ahol a hím eteti.
- Ez a szokatlan fészkelési mód védelmet nyújt a ragadozók ellen a kotlás és a fiókanevelés teljes időtartama alatt.
- Fontos magterjesztő az afrikai erdőkben, mivel a lenyelt gyümölcsök magvait nagy távolságokra szórja szét.
- Több hazai állatkertben, köztük Debrecenben és Sóstón is sikeresen tenyésztik.