Kőszáli kecske
Capra ibex · Alpine ibex
Csoport: Növényevők
Természetvédelmi státusz: Nem fenyegetett (LC)
- Méret
- A bakok testhossza 149–171 cm, marmagassága 90–101 cm, tömege 67–117 kg. A nőstények jóval kisebbek: 121–141 cm, 73–84 cm, 17–32 kg.
- Táplálék
- Növényevő: főleg füvet eszik, nyáron füvekkel és lágyszárúakkal, ősszel-télen törpecserjékkel és tűlevelű hajtásokkal egészíti ki; zuzmót és leveleket is fogyaszt.
- Élettartam
- A vadonban kb. 10–20 évig él; a bakok átlagosan kb. 16, a nőstények kb. 20 évig. Fogságban 20 év felett is élhet.
- Elterjedés
- Az Alpokban őshonos: Franciaország, Svájc, Liechtenstein, Olaszország, Németország és Ausztria; Szlovéniába és Bulgáriába visszatelepítették.
- Élőhely
- Magashegyi sziklás lejtők, meredek sziklafalak, alpesi rétek és a hóhatár közelében élő területek lakója, kb. 1800–3300 m magasságban.
- Társas élet
- Az év nagy részében a nemek elkülönülnek: a nőstények és kicsinyeik 5–20 fős csoportban élnek, a bakok kisebb legénycsoportokban vagy magányosan. A párzási időszakban a bakok versengenek.
- Utódok
- A szarvasbőgés decembertől januárig tart. A vemhesség kb. 5–6 hónap, általában egy gida születik, amely hamar kel lábra, és kb. 4–6 hónapig szopik.
Érdekességek
- A bakok hatalmas, hátrafelé ívelő, gyűrűzött szarva elérheti a 70–100 cm-t.
- A 19. századra állománya kb. 100 egyedre csökkent a Gran Paradiso környékén; védelemnek és visszatelepítéseknek köszönhetően 2015-re több mint 55 ezerre nőtt.
- Télen nem alszik téli álmot: anyagcseréjét és szívritmusát csökkenti, és a mély hó elől meredek, sziklás lejtőkre húzódik.
- A szarvasbőgés idején a bakok szarvukkal mérkőznek meg egymással, és rangsort alakítanak ki.
- Az állományt kis genetikai változatosság jellemzi, mert a faj a 19. században szinte kihalt.