Örvös pekari
Dicotyles tajacu · Collared peccary
Csoport: Növényevők
Természetvédelmi státusz: Nem fenyegetett (LC)
- Méret
- Zömök, közepes termetű patás: testhossza kb. 100–150 cm, marmagassága 50–60 cm, tömege általában 16–27 kg. A két nem között kicsi a különbség.
- Táplálék
- Főleg növényi eredetű, de mindenevő: agávét, fügekaktuszt, mezquite-hüvelyt, gyümölcsöt, gyökeret, gumót, füvet eszik; rovarokat, tojást, kisebb gerinceseket és dögöt is. Emberek közelében termesztett növényt is fogyaszt.
- Élettartam
- A beszámolók 10–30 évet említenek; vadon jellemzően rövidebb, fogságban 20–25 évig is élhet.
- Elterjedés
- Az Egyesült Államok délnyugati részétől Mexikón és Közép-Amerikán át Dél-Amerika nagy részén, Észak-Argentínáig él. Trinidad az egyetlen őshonos karibi szigete.
- Élőhely
- Sivatagokban, cserjésekben, gyepeken, szavannákon, száraz erdőkben és esőerdőkben él, ha elég fedezék van, városok és mezőgazdasági területek közelében is. Sűrű növényzetben, barlangokban vagy kidőlt fák alatt pihen.
- Társas élet
- Társas: általában 6–9 egyedes, de akár 50-es csordákban él. Főleg nappal aktív. A csorda tagjai szagjelekkel, hangokkal és érintkezéssel tartják a kapcsolatot, és közösen védekeznek.
- Utódok
- A vemhesség legfeljebb kb. 150 nap, 1–5 (leggyakrabban 2) kölyök születik. A kicsik 2–3 hónaposan válnak el, de 11–12 hónapig az anyjuknál maradnak; a csorda tagjai is segítenek a gondozásban.
Érdekességek
- Nevét a vállát és nyakát övező világos szőrsávról kapta, amely gallérra emlékeztet.
- A pekarik nem disznók: hasonló megjelenésük ellenére külön családba (Tayassuidae) tartoznak.
- Hátának hátsó részén illatmirigy van, amely erős szagú váladékot termel területjelölésre és a csordatagok felismerésére.
- Agyarai kicsik, egyenesek és lefelé mutatnak, szorult helyzetben védekezésre használja; fenyegetéskor összekoccantja őket.
- Száraz vidékeken a víztartalmú kaktuszokból, köztük a tüskés fügekaktuszból is fedezi folyadékszükségletét.