Anthony-nyílméregbéka
Epipedobates anthonyi · Anthony's poison frog
Csoport: Békák
Természetvédelmi státusz: Mérsékelten fenyegetett (NT)
- Méret
- Apró béka, testhossza kb. 19–26 mm, a nőstények valamivel nagyobbak a hímeknél
- Táplálék
- Rovarevő: apró rovarok, például hangyák, atkák, muslicák és apró bogarak
- Élettartam
- Kb. 5–10 év, fogságban 8–12 év vagy annál is több
- Elterjedés
- Ecuador és Peru endemikus faja
- Élőhely
- Száraz trópusi erdők és hegylábi erdők patakok és vizenyős területek közelében, az erdő talaján, az avarban
- Társas élet
- Territoriális; a hímek hívóhanggal csalogatják a nőstényeket, és védelmezik területüket
- Utódok
- A nőstény 15–40 tojást rak az avarba, a hím kb. két hétig őrzi őket a kelésig, majd az ebihalakat a hátán vízhez viszi, ahol kb. 60 nap alatt békává fejlődnek
Érdekességek
- Bőrének mérge, az epibatidin, először ebből a fajból került elkülönítésre, és fájdalomcsillapítók alapjaként vizsgálták.
- A béka nem maga termeli a mérgét, hanem a táplálékából, főként hangyákból és atkákból szerzi az alkaloidokat, ezért a fogságban nevelt egyedek nem mérgezőek.
- A hím a frissen kikelt ebihalakat a hátán viszi vízhez.
- Fajneve Harold Elmer Anthony amerikai természettudós emlékét őrzi.
- Mindössze egy hüvelykujjköröm nagyságú, mégis az egyik legismertebb nyílméregbéka.