Chilei fütyülőréce
Mareca sibilatrix · Chiloe wigeon
Csoport: Madarak
Természetvédelmi státusz: Nem fenyegetett (LC)
- Méret
- Testhossza kb. 46–56 cm, szárnyfesztávolsága 75–86 cm, tömege kb. 800 g. A hímek valamivel nagyobbak és nehezebbek a tojóknál.
- Táplálék
- Mindenevő, de főleg vízinövényeket és füvet fogyaszt, olykor part menti algákat is. A sekély vízben legelészik és bukfencezve szedi a táplálékot.
- Élettartam
- Megbízható, forrásokkal alátámasztott adat nincs; a vadonbeli élettartama nem ismert.
- Elterjedés
- Dél-Amerika déli részén fészkel, főleg Argentínában, Uruguayban és Chilében (a Chiloé-szigeten is), kisebb számban a Falkland-szigeteken. Délkelet-Brazíliában telel.
- Élőhely
- Édesvizű tavak, mocsarak, sekély lagúnák és lassú folyású folyók.
- Társas élet
- Monogám; a párok nagyon kis fészkelőterületet védenek. A hím segít a fiókák nevelésében, de a vedlés után elhagyja a családot.
- Utódok
- Az ausztrális tavasszal (kb. szeptember–december) fészkel a fűben vagy bokrok alatt. A tojó 8–10 fehér vagy krémszínű tojást rak; a költés kb. 24–25 napig tart.
Érdekességek
- Nevét a Chiloé-szigetcsoportról kapta, a fajnév (sibilatrix) a hím füttyszerű hangjára utal.
- A hím oldala rozsdavörös, a tojóé világosbarna; a két nem egyébként nehezen különböztethető meg.
- Helyi neve pato overo vagy pato real.
- Kb. 1870-ben került Európába, és az állatkertekben hamar szaporodni kezdett.
- Fogságban hibridizált a Fülöp-szigeteki kacsával; különféle élősködők (tetvek, atkák, galandférgek) élhetnek rajta.