Görög teknős
Testudo hermanni · Hermann's tortoise
Csoport: Teknősök
Természetvédelmi státusz: Mérsékelten fenyegetett (NT)
- Méret
- Páncélhossza a nyugati alfajnál kb. 13–18 cm, a keletinél akár 28 cm, testtömege nagyjából 0,5–2 kg
- Táplálék
- Főleg növényevő: vadon növő növények, virágok és gyümölcsök, alkalmanként csiga vagy rovar
- Élettartam
- Vadonban több mint 50 év, fogságban egyes egyedek 80 évnél is tovább éltek
- Elterjedés
- Észak-mediterrán térség: Dél-Franciaország, Olaszország, a spanyol Baleári-szigetek, a Balkán, valamint Görögország és Románia egyes részei
- Élőhely
- Száraz bozótosok, nyílt mediterrán erdők, rétek, dűnék és napos domboldalak
- Társas élet
- Az év nagy részében magányos, tavasszal a hímek vetélkednek, és udvarolnak a nőstényeknek
- Utódok
- A tojó 1–3 alkalommal kb. 3–5 tojást rak sekély talajfészekbe, amelyekből kb. 90 nap után kelnek ki a fiókák
Érdekességek
- Két alfaját ismerik: a kisebb nyugati Testudo hermanni hermanni és a nagyobb keleti Testudo hermanni boettgeri alfajt, amelyeket nagyjából a Pó-síkság választ el egymástól.
- A mór teknőstől a farka végén található szarupikkely-tüskéről és a fölötte lévő osztott pajzsról lehet megkülönböztetni.
- Magyar neve ellenére („görög teknős”) fajneve Johann Hermann német természettudós emlékét őrzi.
- Az erdőtüzek, a városiasodás és a mezőgazdaság számos állományt, különösen a nyugatiakat, súlyosan megtizedelték.
- Télen áttelel: a talajba vagy az avarba ássa magát, és tavasszal, a talaj felmelegedésekor bújik elő.