Vikunya
Vicugna vicugna · Vicuña
Csoport: Növényevők
Természetvédelmi státusz: Nem fenyegetett (LC)
- Méret
- A legkisebb dél-amerikai teveféle. Törzshossza kb. 1,45–1,60 m, marmagassága kb. 75–85 cm, tömege 35–65 kg. Háta homokbarna, mellén hosszú fehér szőrbojt van.
- Táplálék
- Növényevő legelő: alacsony, szívós csomós füveket (pl. Festuca) fogyaszt. Sziklákat nyal a sóért. Naponta iszik, ezért az élőhelyén víznek kell lennie.
- Élettartam
- Csak egy forrás (animalia.bio) szerint kb. 20–25 év; a Wikipedia nem közöl adatot, ezért az érték kétes.
- Elterjedés
- Az Andok középső része: Peru, Észak-Argentína, Bolívia és Észak-Chile, kb. 3200–4800 m-en. Ecuadorban betelepített állomány él. A teljes létszám kb. 350 000.
- Élőhely
- Magas, nyílt, füves andoki fennsík (puna): nappal a legelőn táplálkozik, éjszakára a magasabb lejtőkre húzódik. A nappalok melegek, az éjszakák fagyosak.
- Társas élet
- Családcsoportokban él: egy hím, 5–15 nőstény és kicsinyeik; a csoport kb. 18 km²-es területet véd. A fiatal hímek agglegénycsoportot alkotnak. Veszélynél éles, fütyülő hangot ad.
- Utódok
- Párzás márciustól áprilisig; a vemhesség kb. 330–350 nap, általában 1 kölyök születik, aki kb. 15 perc múlva feláll. Kb. 10 hónapig szopik, 12–18 hónaposan önállósodik.
Érdekességek
- Gyapja rendkívül finom, szálvastagsága kb. 12 µm (a kasmírkecskéé 14–19 µm).
- A csaku során összeterelik, megnyírják, majd szabadon engedik; kb. háromévente nyírható.
- Feltételezések szerint az alpaka vadon élő őse; erre a DNS-vizsgálatok utalnak.
- Az állomány 1974-ben kb. 6000 egyedre zsugorodott, ma kb. 350 000; 2018-ban az IUCN a nem fenyegetett kategóriába sorolta.
- A fenyegetést az orvvadászat, a túllegeltetés, a bányászat és az éghajlatváltozás jelenti.